SZÁMOMRA A BUDAPESTIEK ÉRDEKE AZ ELSŐ
A FŐVÁROS MOST JÓ IRÁNYBAN HALAD
BUDAPEST NEM FORDULHAT VISSZA

Tarlós István: a szociális ellátás egyik legégetőbb problémája az egyre növekvő létszámhiány
Budapest szociális ellátását három tényező együttes jelenléte és hatása jellemzi – az időskorúakról történő gondoskodás, a hajléktalan személyek ellátása és a szociális ellátás. Sajnos mindhárom területre a folyamatosan növekvő létszámhiány jellemző – mondta Tarlós István főpolgármester a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesülete (SZIME) XVIII. Nemzetközi Konferenciájának megnyitóján.
A főpolgármester kezdeményezésére a Főváros 2017-es költségvetésének előkészítési folyamatában megvizsgálják a szociális dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésének lehetőségeit.

Az alábbiakban olvasható Tarlós István beszéde:


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves Résztvevők!

Köszöntöm Önöket a SZIME (Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesülete) tizennyolcadik alkalommal megrendezett konferenciáján, amelynek idén Budapest a helyszíne. Magyarország szociális ellátórendszere szerteágazó és sokrétű. Hazánkban naponta 700 ezer, Budapesten közel 60 ezer ember részesül valamilyen szociális ellátásban – egészségi állapota vagy hátrányos helyzete miatt.

Budapest szociális ellátását három tényező együttes jelenléte és hatása jellemzi – az időskorúakról történő gondoskodás, a hajléktalan személyek ellátása és a szociális ellátás. Sajnos mindhárom területre a folyamatosan növekvő létszámhiány jellemző.

A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozóan a legnagyobb önkormányzati intézményrendszer-fenntartó a szakosított szociális ellátás területén. Jelenleg tizenkét intézményt működtet 29 telephellyel. Ezekben az otthonokban 2138 dolgozó foglalkoztatásával csaknem négyezer időskorú ellátott tartós bentlakásos gondozásáról gondoskodunk.

Az ellátottak között – de már a kérelmezők körében is - jelentős túlsúlyban vannak a fokozott gondozást, ápolást igénylők és a demenciában szenvedő ellátottak. A települési önkormányzatok által biztosított alapszolgáltatások nem kellő hatékonysága és hatásossága miatt folyamatosan emelkednek az igények és elvárások az idősotthoni ellátás iránt – közel ötezer fővárosi nyugdíjaskorú vár elhelyezésre valamelyik fővárosi intézménybe.

A Fővárosi Önkormányzat működteti az ország legnagyobb hajléktalan-ellátó intézményét, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit, amely 18 telephelyen, négyszáz munkatársával gondoskodik a fedél nélkül élőkről. Mintegy 2455 fő számára nyújt elhelyezést, egészségügyi ellátást, ezen felül önként vállalt feladataiként egyéb szálláshelyeket is működtet 1202 férőhelyen (ilyen szálláshely például a munkásszállás, a szobabérlők háza vagy a kiléptető lakások). A Belügyminisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával megvalósult együttműködés keretében jelentős kapacitásnövekedés történt: az elmúlt években, a fővárosban csaknem 700 férőhellyel nőtt az állandó férőhelyek száma, így összesen 4000 állandó férőhely áll rendelkezésre. A szállókat emellett komfortosítottuk, kórházat létesítettünk a hajléktalanok számára, és foglalkoztatásukban is iparkodunk segítséget nyújtani.

Elmondható, hogy a hajléktalanok számára nyújtott szolgáltatások országos terheinek nagyobb részét a Fővárosi Önkormányzat viseli, az ellátási kapacitásoknak pedig több, mint a felét biztosítja.

Az eltelt hat esztendőben a fővárosi hajléktalanellátás érzékelhető szakmai eredménye volt a hajléktalanság közterületi jelenlétének visszaszorítása – a személyre szóló ellátási formák és a szociális munka elsődlegességének hangsúlyozása mellett. Egyértelműen a 2010 utáni városvezetés és közgyűlés által biztosított feltételek és megerősödött szakmai koordináció eredménye az, hogy Budapesten hajléktalan személy szálláshely hiánya miatt nem maradhat, és nem marad ellátás nélkül!

A szociális ellátás egyik legégetőbb problémája az egyre növekvő létszámhiány. A szakmai szervezetek beszámolója szerint a szociális ellátás intézményeiben - hosszú évek óta - rendkívül jelentős az illetmények elmaradása a többi ágazat dolgozóinak illetményeihez képest. Az elmaradás mértékét némileg enyhítették a kormányzati bérpolitikai intézkedések – ilyen volt a szociális ágazati pótlék és a kiegészítő ágazati bérpótlék – de mindezen intézkedés ellenére a szociális ágazat lemaradása már az év elején meghaladta a 35 százalékot. Az év elején felgyorsult az ápolás-gondozás területén dolgozók egyre magasabb arányú elvándorlása, pályamódosítása, illetve pályaelhagyása. A fővárosi szakemberek megtartása érdekében, elhivatottságuk és szakmai tevékenységük elismeréseként kezdeményezésemre a Fővárosi Önkormányzat 2017-es költségvetésének előkészítési folyamatában megvizsgáljuk a dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésének lehetőségeit, valamint a lakhatási lehetőséggel nem rendelkező közalkalmazottjaink kedvezményes szálláslehetőségeinek kialakítását, illetve szélesítését.

Kijelenthetem, hogy korlátozott pénzügyi lehetőségeink ellenére, ellátási kötelezettségeinken túl, önként vállalt feladatokkal biztosítjuk a fővárosi lakosok ellátását, és átlagosan az állami támogatás negyedével növeljük a szociális intézmények költségvetéseit a megteremtett szakmai feltételek és dolgozóink megtartása érdekében.

Az elmondottakból érzékelhető, hogy van megoldandó probléma az ellátási területek, az ellátottak és az ellátók környezetében. Nagy az Önök felelőssége nagyszerű hivatásuk gyakorlásában. Meggyőződésem, hogy a konferencia szervezői lelkesen és körültekintően készültek a rendezvényre, bízva abban, hogy minden résztvevő hasznosan tölti majd a három napot és feltöltődve tér vissza gondozottjaik közé. Éljenek hasznosan a tapasztalatcsere és az együtt gondolkodás lehetőségével.

A konferencia fővédnökeként eredményes és hasznos tanácskozást kívánok!

A SZIME minden évben többnapos, nemzetközi szakmai konferenciát szervez, ahol a szakemberek megismerhetik a kormány szociálpolitikai törekvéseit, a szakminisztérium fejlesztési elképzeléseit, az ellátási formák és szolgáltatások innovációit, valamint a szakmai jogszabályok tervezett módosításait és kutatási eredményeket.
.