SZÁMOMRA A BUDAPESTIEK ÉRDEKE AZ ELSŐ
A FŐVÁROS MOST JÓ IRÁNYBAN HALAD
BUDAPEST NEM FORDULHAT VISSZA

Tarlós István főpolgármester beszédet mondott a Katolikus Társadalmi Napok megnyitóján
A 2016-os Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendezvény az irgalmasság szentévéhez kapcsolódik és Jézust, mint a Katolikus Egyház szociális munkájának forrását állítja középpontba. A rendezvény másik kiemelt célja a jubileumi Szent Márton év megünneplése, amely elsősorban kulturális előadásokon, kiállításokon és konferenciákon keresztül valósul meg. A rendezvény egyházi fővédnöke Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a civil fővédnök idén Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a rendezvény védnökne pedig Tarlós István Budapest főpolgármestere.
Az alábbiakban olvasható Tarlós István ünnepi köszöntője:


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kedves Résztvevők!

Köszöntök mindenkit a Katolikus Társadalmi Napokon, amelyet immár negyedik alkalommal rendeznek Budapesten. A KATTÁRS ugyan 2013-ban indult el ezen a néven, de a mozgalomnak több mint 80 éves hagyománya van Magyarországon. Előzménye az 1932-ban indult Actio Catholica, amelyet XI. Piusz pápa kezdeményezésére hoztak létre, és amelynek célja az volt, hogy a világi híveket még jobban bevonják az egyház munkájába, hogy segítséget nyújtsanak a papságnak. Neve összeforrt a XX. századi katolicizmus legnagyobb szabású eseményével, az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszussal. Fontos megemlíteni, hogy 4 év múlva, 2020-ban Magyarországon rendezik meg az 52. Eucharisztikus Világkongresszust, amellyel ismét bemutatkozhatunk a világegyház és a civil világ előtt. A Világkongresszus és az Actio Catholica hagyományait méltó módon követi ez a rendezvény, amelynek ideje központi témája az irgalmasság szentéve és a jubileumi Szent Márton év.

Az irgalmasság szentévét Ferenc pápa nyitotta meg 2015. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén. Legutóbb 2000-ben volt szentév, még Szent II. János Pál pápasága alatt.

A hagyományoktól eltérően a következő szentévet nem 25 évvel később, 2025-ben tartjuk, hanem 2015-16-ban. Ennek oka talán az a világban bekövetkezett változás, amelyet mindannyian érzünk.

Már II. János Pál is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy korunkban feledésbe merült az irgalmasság. Dives in misericordia enciklikájában ezt írta:

„Úgy tűnik, korunk emberének lelkülete szembefordul az irgalmas Istennel, talán jobban, mint korábban. Az irgalmasság szava és fogalma nehézséget okoz annak az embernek, aki az eddig soha nem látott tudományos és technikai fejlődés jóvoltából hatalma alá vetette a Földet, és a történelemben eddig soha nem tapasztalt mértékben uralkodik rajta. Krisztus misztériuma arra szólít, hogy hirdessük az irgalmat, mint a könyörülő Isten Krisztus misztériumában bemutatott szeretetét. Forduljunk az irgalom felé, és nagyon kérjük azt az Egyház és a világ történelmének jelen nehéz és döntő szakaszában."

A szent pápa szavai ma is rendkívül aktuálisak. Egy olyan világkorszak küszöbén állunk, amely megkérdőjelezi az emberi jóságot és az Istenben való igaz hitet, csak a technikát, a haszonszerzést, és a kényszeresen fenntartott fejlődést élteti. Eluralkodóban a kíméletlenség, a közömbösség, Nyugat- Európában Istentől elfordulás.

Mindig „csinálnunk kell valamit", folytonos rohanásban, küzdelemben, zajban töltjük életünket, hogy elnyomjuk és ne hallhassuk Isten szent csendjét. Pedig érdemes a csendben, magányban vagy közösségben eltűnődni az élet dolgain, és meghallani az Isten szavát.

Ezért is fontos, és az egész hívő közösség számára jelentőségteljes az irgalmasság szentéve, és ezért fontos, hogy az idei Katolikus Társadalmi Napoknak ez az egyik központi témája. A másik motívum is szorosan kapcsolódik az irgalmassághoz, idén ünnepeljük ugyanis Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. A 316-ban Savariában, a mai Szombathelyen született későbbi tours-i püspök a testvéri, a szolidáris szeretet példaképe, aki megosztotta köpenyét a koldussal. Ő a hitvalló, aki életének középpontjába Krisztus evangéliumát helyezte. Ő egyben Magyarország egyik védőszentje is.

Olyan korban élt, amikor hatalmas politikai és társadalmi zűrzavar kezdett elhatalmasodni a Római Birodalomban, amely a 3. századig a világvezető hatalma volt, de a 4. században hanyatlani kezdett. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mekkora a hasonlóság a Márton Európája és a 21. századi Európa között. Ma is erősödnek jelenségek, tendenciák, amelyek Róma bukásához vezettek. Nemcsak a népvándorlás, ez a jövőt meghatározó, és teljesen átalakítani akaró folyamat a közös e két időszakban.

Más, korábban ijesztőnek és hihetetlennek számító szokásjogok is. De: bennünk, sokak lelkében is zajlik egy metamorfózis, amely igyekszik átalakítani gondolkodásunkat, lealacsonyítani klasszikus értékeinket, tradícióinkat, kártékony, deviáns törekvéseket értékké emelni és elfogadtatni a társadalommal.

Mialatt az oly biztosnak hitt világunk szétesőben van, egyesek lehunyt szemmel, befogott füllel, és sajnos teli torokból tagadják ennek a pusztulásnak a tényét is. Sőt, a fejlődés nagyonis humánus, természetes lépcsőjének tekintik. Veszedelmes fogalommá vált a „fejlődés" és úgy tűnik, újabban a szolidaritás is.

Szent Márton szellemisége és öröksége még a leomló Római Birodalomban is fent tudott maradni, mert életét nem homokra, hanem a sziklára, az evangélium tanítására építette. Érdemes és hasznos elmélyedni életében, ezért is fontos, hogy a rendezvényen az ő lelkiségét is megismerhetjük.

Kívánom, hogy a rendezvény mindannyiunk számára hasznos és elgondolkodtató szellemi és lelki feltöltődéssel szolgáljon! A programokhoz pedig jó szórakozást kívánok!
.